|
Béla kérdezte:
A regionális foglalkoztatási paktumok hogyan kapcsolódnak az érdekvédelemhez?
|
Válasz:
A paktumok olyan alulról építkező partnerségek, amelyek egy asztalhoz ültetik a helyi társadalom munkaerő piacának, legfontosabb szereplőit valamint összehangolják a gazdaság és humánerőforrás stratégiai céljait. Ennek érdekében a térségben erőforrásokat koordinálnak, mozgósítanak figyelembe véve a helyi illetve regionális érdekeket!
|
|
bice33 kérdezte:
Érdeklődni szeretnék, hogy a civil szervezetek bevonása a közfeladatok ellátásába, az állammal és az önkormányzatokkal való munkamegosztás kiszélesítése milyen területeken valósulhat meg? Vannak -e lefedetlen területek Hajdú-Biharban, ill. Debrecenben?
|
Válasz:
Azt tudom tanácsolni, hogy figyeljék az aktuális lehetőségeket az önkormányzatoknál, esetlegesen menjenek be személyesen érdeklődni.
A másik lehetőség, hogy vegyék fel a kapcsolatot az Észak-alföldi Reginális Foglalkoztatási Paktum munkatársaival akik ebben a témában segítséget tudnak nyújtani. A http://www.eszakalfoldipaktum.hu oldalon megtalálja az elérhetőségeiket. A Paktum kiváló kapcsolatokat ápol a régió önkormányzataival, a munkaügyi központokkal és a munkaerőpiac valamennyi fontosabb szereplőjével. Tevékenysége során a helyi és a regionális társadalom érdekeit és szükségleteit figyelembe véve igyekszik csökkenteni a munkanélküliséget.
|
|
Linett kérdezte:
Kedves Kulcsszakértők!
A megyerendszer az elmúlt pár évben elég heves viták középpontjában állt. (Fennmarad-e, van-e létjogosultsága a régiók és kistérségek mellett). Önök szerint, ha foglalkoztatási szempontból nézzük a kérdést, van-e bármiféle együttműködési lehetőség a megyékkel, és ha igen, hol lehet ebbe a körbe bekerülni? Tehát melyik az a fórum, ahol meg kellene jelennünk civil szervezetként ?
|
Válasz:
Magyarország önkormányzati rendszere 1984-ig háromszintű volt, hiszen a jelenleg is működő megyék és községek, városok közé beékelődtek a járások. Pillanatnyilag a magyar önkormányzati rendszer kétszintű, tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) és az Alkotmány is települési, illetve területi szintet különböztet meg. A települési illetve a területi önkormányzatokat összefoglaló néven helyi önkormányzatoknak nevezzük A kétszintű önkormányzati rendszer sajátossága, hogy a helyi önkormányzatok - tekintettel arra, hogy csak helyi szinten épülnek ki - nem rendelkeznek központtal, így az egyes önkormányzatok egymással mellérendeltségi viszonyban állnak, a rendszer valamennyi (azonos szintű) önkormányzata azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik
Kiemelendő, hogy mind a megyei, mind pedig a települési önkormányzatok egyaránt helyi önkormányzatok, de részben eltérő feladatok ellátásáról gondoskodnak. A helyi önkormányzati rendszer legalsó szintjét képező települési önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak, illetve az Ötv. a nagyobb lakosságszámú és teljesítőképességű önkormányzatoknak - más helyi önkormányzatokhoz képest - több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg. A megyei önkormányzat legfontosabb feladata abban rejlik, hogy kiegészítő, kisegítő jelleggel mindazokat a közszolgáltatásokat biztosítsa, amelyeknek ellátására a települések gazdasági helyzetükből adódóan, valamint a települési társulások esetlegességei miatt nem képesek.
A megyék európai szinten túlságosan kicsi területűek, hogy régiós egységként illetve régióként lehessen kezelni őket ezért volt szükség arra, hogy több megye területéből régiókat hozzanak létre.
Ilyen szempontból Magyarországot jelenleg a kettősség jellemzi hiszen egymás mellett él és fejlődik a megyerendszer és a régió. A Észak-alföldi régióban a megyékkel az Észak-alföldi Regionális Foglalkoztatási Paktum ápol kiváló kapcsolatokat, tehát civil szervezetként őket lenne érdemes felkeresni. A másik lehetőség a civil kerekasztalokon való részvétel, illetve a megyei civil szolgáltató központokkal történő kapcsolat felvétel.
|
|
Tekla kérdezte:
A regionális civil egyeztető fórumok működésével kapcsolatban lenne kérdésem. Ezekről a legtöbb civil szervezet csak annyit tud, hogy működnek, de hogy hogyan, és hogy milyen eredményeik vannak, arról szinte semmi információja nincs azoknak, akik ebben nem vesznek részt. Honnan lehet ennek a testületnek a működésével kapcsolatban tájékozódni? És kik lehetnek ennek a tagjai?
|
Válasz:
A civil szerveződések társadalmi részvételének igényét és szükségességét felismerve került sor 2004-ben az 1996. évi XXI. Területfejlesztésről szóló törvénynek a módosítására, amelynek értelmében – a törvénymódosításhoz kapcsolódóan – a 258/2004. (IX. 16.) Kormány rendelet lehetővé tette a különböző szinteken szerveződő területfejlesztési tanácsok civil egyeztető fórumainak életre hívását.
A civil egyeztető fórumokról az alábbi linkenrészletes információk találhatóak találhatók.
http://www.parbeszed.net/html/index.php
Az Észak-Alföldi Regionális Civil Egyeztető Fórum 2005-től minden év novemberében egy egész napos rendezvényt („Civil szervezetek szerepe a területfejlesztésben” címmel) szentel a fórum célkitűzéseinek megismertetésére és társadalmi bázisának szélesítésére.
|
|
Alfonzo75 kérdezte:
Az iránt érdeklődnék, hogy mikor lesz újra lehetőség személyesen találkozni a projekt keretében a kulcsszakértőkkel, illetve a többi résztvevő szervezettel. Legutóbb is sok hasznos információt kaptunk azáltal is, hogy mindenki elmondta a saját problémáit és a megoldásait a többieknek.
|
Válasz:
A workshopok időrendje a következőképpen alakul: 2010. március 4. Budapest, 2010 március 17. Zalaegreszeg, 2010 március 18. Debrecen
A következő szakmai találkozó a regionális szakértők számára 2010. február 10-én kerül megrendezésre Budapesten a Pallasz Páholyban 10:00-14:00 között. Természetesen minden csatlakozott szervezet részére írásos meghívót juttat el a Védőháló program szakmai stábja. Amennyiben szeretnének kérdéseket feltenni illetve javaslatokkal kívánnak élni a program működésének még optimálisabb működése érdekében úgy szeretettel várjuk önöket a február 10-i szakmai találkozóra. Kérem juttassa el szervezete elérhetőségét a Védő háló munkatársai részére (orszagostranzit@gmail.com illetve info@mskszmsz.hu) és ebben az esetben részletes program tervet küldenek önöknek.
|
|
Boribo72 kérdezte:
Tisztelt Szakértők! Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyire lehet folytonos tevékenység az a fajta országos érdekképviselet, amit Önök folytatnak? Elsősorban arra lennék kíváncsi, hogy függ-e az aktuális kormányzati vagy szakpolitikai akarattól az, hogy van vagy nincs érdekképviselet a szektorban?
|
Válasz:
Sajnos az országos ernyőszervezetek lehetőségei is korlátozottak. Az NCA támogatáson túl csak a különböző pályázatok nyújtanak lehetőséget hatékonyabbb érdekképviseletre, lobbizásra. Ilyen ez a Védőháló program is , vagy a következő 3 évben működő és az OFA által támogatott hálózati program. A legnagyobb baj, hogy kevés szervezet csatlakozik tagként az országos ernyőszervezetekhez. Amíg a civil szervezetek nem ismerik fel az összefogás szükségességét, addig az érdekképviselet és lobbizás nem lehet hatékony. Természetesen még ilyen feltételek mellet is van lehetőség az érdekképviseletre és a lobbizásra.
|
|
Esperanza kérdezte:
Szintén meg szeretném kérdezni, hogy azok a nagy civil szervezetek, akik érintettek az országos érdekképviseletben, tudnak-e közösen fellépni, vagy mindenki csak a saját maga által tömörített szervezeteket képviseli?
|
Válasz:
Az együttműködés nem lehetetlen, bár sok esetben ezek a nagyobb szervezetek egymás vetélytársai a finanszírozás sajátosságai miatt. A sikeres együttműködésre a legjobb példát a Konzultatív Tanács jelenti amelynek vannak állami szereplői is. A Civil Foglalkoztatási Fórumok pedig a közös fellépés és az egységes álláspont kialakításának a másik lehetséges színterei.
|
|
Esperanza kérdezte:
Nemrég részt vettünk a Civil Országos Foglalkoztatási Konferencián, és sajnos az volt a tapasztalatunk, hogy azok, akik döntéshozó helyzetben vannak, még mindig nem tekintik partnernek a civil szervezeteket, a civilséget az amatörizmussal párosítják. Mit tehet a Védőháló projekt, hogy ez a helyzet változzon? Lát-e Ön lehetőséget, mozgásteret az országos érdekegyeztetésben?
|
Válasz:
Szembesültünk többször is ezzel a problémával. Minden fórumon hangsúlyozni kell, a civil nem azt jelenti, hogy amatőr. Véleményem szerint a pénzhiány miatt érdekellentét van az állami-önkormányzati és a civilszféra között. Az előbbiek abban érdekeltek, hogy saját rendszerüket (munkatársaikat) megőrizzék. Hogy ebben mikor lesz változás azt nehéz megjósolni. Valamennyi szervezet számára ajánlom: találjunk ki olyan szükségleteket kielégítő programokat, amelyeket csak a civilek tudnak végezni. Úgy gondolom, hogy a civil érdekvédelem érdekében erőteljesebb összefogásra, együttműködésre lenne szükség minden szinten. Valószínű, hogy ez csak hosszabb idő alatt kisebb-nagyobb lépésekkel teremthető meg. Minden ilyen kezdeményezésnek van értelme, a lehető legrosszabb, ha nem csinálunk semmmit.Tehát hiszek abban, hogy mindenfajta érdekképviseleti kezdeményezésnek van értelme. A civileknek folyamatosan tágítani kell az érdekvédelmi mozgásteret, ehhez megfelelő civil módszerek állnak rendelkezésre az aláírásgyűjtéstől a demonstrációig.
|