|
MMáté kérdezte:
Jó reggelt Mindenkinek!
Izgalommal várjuk a kérdéseket
Üdvözlettel: Molnár Mété
|
Válasz:
..
|
|
Vera kérdezte:
Kedves Máté! Hogyan kapcsolódhatnak be a helyi érdekérvényesítésbe azok a civilek akiknek nincs feladatellátási szerződése?
|
Válasz:
A civil szervezetek többségének nincs helyi feladatellátási szerződése. Többek közt a saját szervezetemnek sincs. Minden azon múlik, hogy a helyi szervezet talál-e olyan társadalmilag olyan hasznos ellátatlan feladatot amivel megnyerheti a helyi önkormányzati, politikai és társadalmi erőket. Sok ilyen feladat van: az ifjúságvédelemtől a szociális munkáig stb. bezárólag. Mi 15 évvel ezelőtt észrevettük, hogy nagyon sok fiatal morzsolódik le a szakképzésből, akik ezt követően nem szereznek szakképzettséget és a társadalom perifériájára kerülnek. Ennek érdekében szerveztük meg a termelőiskolát, amely azóta is pályázati forrásokból végzi tevékenységét. Azönkormányzat térítésmentesen bocsátotta rendelkezésünkre a termelőiskola épületét, de egyéb támogatást biztosítani nem tud. Ugyanakkor a másfél évtizedes tevékenységgel kivívtuk a helyi társadalmi erők elismerését. Meggyőződésem, hogy az új civil szervezeteknek is hasonló utat kelll bejárni. Először kitalálni, hogy mire van szükség az adott településen és ehhez szerezni támogatókat. Ma sajnos az önkormányzatok többsége saját intézményeinek fenntartásában és megmentésében érdekelt. A pénzhiány miatt nem lehet számítani arra, hogy olyan feladatot kiszerződik a civilek felé, amelyre saját intézménnyel bír.
|
|
Ibolya kérdezte:
Függ-e a civilek helyi érdekérvényesítő képeesége attól, hogy melyik ágazatban működnek?
|
Válasz:
Sajnos igen! A civil szervezetek többsége kultúrális és szociális területen tevékenykedik. A foglakoztatás célú szervezetek száma sokkal kisebb. Ezért az előbbi két ágazatban gyakran előfordul, hogy a civil szervezetek egymás konkurensei. Miután a pénzforrások szűkre szabottak, sok esetben nem jut elegendő támogatás, pályázati forrás a civilek nagy részének. E vonatkozásban is azt tudom ajánlani, hogy a szervezetek saját filozófiájuk kialakításánál a helyi szükségletekből , az ellátatlan feladatokból induljanak ki. Csak így van remény arra, hogy anyagi forrásokat, illetve erkölcsi támogatókat nyerjenek.
|
|
Ibolya kérdezte:
Mi a civil referensek hatásköre? Velük tárgyaljunk vagy a polgármesterrel?
|
Válasz:
A civil referensek az önkormányzatok munkatársai. Célszerű velük szoros kapocsolatot tartani, hiszen Ők informálják közvetlenül az önkormányzatok tisztségviselőit. Természetesen nincs semmilyen szabály arra, hogy adott esetben a civil szervezet ne közvetlenül forduljon a polgármesterhez, annál is inkább, miután a polgármester a helyi legmagasabb önkormányzati tisztségviselő. Javaslom, hogy a szervezetek rendszeresen keressék fel ezeket a személyeket és informálják munkájukról, hívják meg rendezvényeikre stb. Ezek után már könnyebb akár kéréssel is megkeresni az érdekelteket. Ha a civil szervezet be tudja bizonyítani, hogy képes önállóan, a jelenleginél jobb minőségben ellátni egy közfeladatot, számíthat arra, hogy közellátási szerződést kötnek vele. Természertesen ehhez az kell, hogy a kölcsönös előnyök érvényesüljenek.
|
|
István kérdezte:
Milyen konkrét témában folyik jelenleg az érdekképviselet?
|
Válasz:
Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület a partner országos ernyőszervezetekkel karöltve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetésével tart kapcsolatot annak érdekében, hogy a civil szervezetek helyzete javuljon. Részt veszünk a minisztérium mellettt működő Konzultatív Tanácsban, illetve működtetjük a Civil Fogalkoztatási Műhelyt. E két fórumon próbáljuk a civil szférát foglakoztató gondokat, problémákat képviselni. Közelmúltban mint OTE elnök fodultam a Munkaügyi Miniszterhez annak érdekében, hogy a tranzitfoglakoztatási modell széles körben elterjedjen Magyarországon és ehhez kerüljenek újabb pályázatok kiírásra. Korábbról említhetem a Godiusz Programot, amelyben összegyűjtöttük a HEFOP pályázatok gondjait és tevékenységünk is hozzájárult ahhoz, hogy a TÁMOP pályázatok egyszerűbbé váltak. Országosan nagy gond, hogy az egyes minisztériumok közti civil szféréval kapcsolatos együttműködés elégtelen. Másrészt a jelenlegi válság elvonja a figyelmet a civil szféra gondjaitól.
|
|
András kérdezte:
Mennyire veszik komolyan a gyakorlatban az önkormányzatok a tanácskozási jogot?
|
Válasz:
Ez a helyi önkormányzatoktól és civil erőktől függ. Ha a civilek olyan feladatokat végeznek, amely az adott településen szükséges és jelenleg ellátatlan, nagy a valószínűsége, hogy elismerik az önkormányzatnál a civilek munkáját. Ebben az esetben a kapcsolattartás rendszeres és a tanácskozási jog érvényesül. Mindenképpen szükségesnek látom, hogy a helyi civil szervezetek szövetkezzenek és hozzanak létre egy közös képviseletet, aki gyakorolhatja a tanácskozási jogot. Ma gyakran hivatkoznak az önkormányzatok és a munkaügyi szervezetek egyaránt arra, hogy a sok civil szervezet közül melyik lássa el a tanácskozási jogot.
|
|
István kérdezte:
Készül-e vagy készült-e felmérés a szervezetek leggyakoribb orvoslásra váró problémáiról?
|
Válasz:
A legutóbbi ilyen jellegű felmérés a Gordiusz Program során született. Jelenleg az országos ernyőszervezetek rendelkeznek ilyen problémafával saját szervezeteiket illetően. Nagyon jó lenne, ha ismét sor kerülhetne egy Gordiuszhoz hasonló programra. Elképzelheztőnek tartanám azt is, hogy az országos ernyőszervezetek, vagy akár a Védőháló program legyen gyűjtőhelye ezeknek a civil szervezetek életét nehezítő problémáknak, amelyet az összegzés után akár a miniszterelnökhöz el lehetne jutttatni.
|
|
Lara kérdezte:
Vera kérdéséhez kapcsolódva szeretném kérdezni, hogy milyen típusú feladatellátási szerződéseket köt az önkormányzat?
|
Válasz:
Ez településtől függ. Lehet óvoda, iskola üzemeltetés vagy szociális, gondozási, stb. feladat. Van olyan önkormányzat, ahol a közhasznú munkát is civil szervezet szervezi. Ezért mondtam korábban, hogy a civilek keressék meg az adott településen azt az ellátatlan feladatot, amelyek az önkormányzat számára törvényileg előírt, de ugyanakkkor jelenleg ellátatlan. Nem várható el egy önkormányzattól, hogy olyan feladatot kiszerződjön, amire saját intézménye is van. Sok jó példát lehetne átvenni az általam jól ismert Szombathelyi Egyházmegyei Karitásztól. Vegyétek fel a kapcsolatot Tuczainé Régvári Mariettával, e-mail caritas.szombathely@ax.hu
|
|
Erika kérdezte:
Milyen straégiát kell alkalmazni abban az esetben, ha az önkormányzat bizalmatlan a civil szervezettel szemben? Nem veszik komolyan, szabadidős szervezetként kezelik?
|
Válasz:
Korábban már érintettem ezt a témakört. Az önkormányzatok egy része azért bizalmatlan a civilekkel szemben, mert azok egy része olyan feladatot lát el, amelyre önkormányzati intézmények vannnak. Másrészt a civilekben pénzt kunyeráló és pocsékoló közösségeket látnak. A megoldás: olyan feladatot keresni helyben, amelyre társadalmi igény van és jelenleg ellátatlan. Először próbáljuk pályázati forrásokból, közadományokból, saját bevételekből a tevékenységet beindítani. A sikeres munka a legjobb bizalmatlanságot oldó módszer. Ha az önkormányzatok látják, hogy a civilek tevékenysége a településen nélkülözhetetlen - nem fognak elzárkózni a korlátozott anyagi támogatástól, vagy a teljes tevékenység kiszerződésétől.
|
|
Tibor kérdezte:
A konzorciumi partnereket alkotó két ernyőszervezetnek vannak-e olyan támogatási lehetőségei, hogy az érdekvédelmi, lobbi tevékenységét el tudja látni?
|
Válasz:
Sajnos az országos ernyőszervezetek lehetőségei is korlátozottak. Az NCA támogatáson túl csak a különböző pályázatok nyújtanak lehetőséget hatékonyabbb érdekképviseletre, lobbizásra. Ilyen ez a Védőháló program is , vagy a következő 3 évben működő és az OFA által támogatott hálózati program. A legnagyobb baj, hogy kevés szervezet csatlakozik tagként az országos ernyőszervezetehez. Amíg a civil szervezetek nem ismerik fel az összefogás szükségességét, addig az érdekképviselet és lobbizás nem lehet hatékony. Természetesen még ilyen feltételek mellet is van lehetőség az érdekképviseletre és a lobbizásra. Példának említhetem az SZMN miniszterhez írt levelünket, vagy a különböző országos konferenciákat.
|
|
Erika kérdezte:
Kedves Máté! Tudna konkrét együttműködési jó gyakorlatokat említeni foglalkoztatási célú civil szervezet és önkormányzat között?
|
Válasz:
Az önkormányzatok részvétele a foglakoztatásban most van kibontakozóban. Az Út a munkához program keretében az önkormányzatoknak helyi foglakoztatási terveket kellett készíteni. Több önkormányzat ebbe a munkába bevonta a helyi civil és kisebbbségi önkormányzatokat. Több önkormányzatnál működtetnek olyan nonprofit vállakozásokat, amelyek foglakoztatás célúak és ezek együttműködnek a helyi civil szervezetekkel. Például Kontakt Nonprofit Kft. Zalaegerszeg. A kisebbb településeken a legnagyobb gond, hogy nincs elég munkaalkalom.
|
|
Ildikó kérdezte:
Az önkormányzatok csak hiteles és a helyi közösségben legitimitást élvező szervezettel kötnek szerződést, vagyis a megfelelő vagyoni háttér, a működéshez nélkülözhetetlen források és a képzett szakemberek elengedhetetlenek. Hogyan biztosíthatóak ezek folyamatos működtetése ha a civil szervezetek projektfinanszírozásúak?
|
Válasz:
Ma a civil szervezetekkel kapcsolatos legnagyobb gond, hogy nem rendelkeznek vagyonnal, tőkével. A magyar pályázati rendszer nem ismeri el a haszon fogalmát, ezért a pályázati pénzekkel az utolsó fillérig el kell számolni. Az V. Országos Civil Konferencián jómagam javasoltam ennek a helytelen gyakorlatnak a felülvizsgálatát, sajnos eredménytelenül. Ma egy civil szervezet úgy tudja a feltételeket megteremteni, ha az egy pályázat keretén belül biztosítható, vagy, ha összefog a helyi önkormányzattal, illetve vállakozókkal. Mindez azonban csak kölcsönös előnyök alapján lehetséges. Ezért is hangsúlyozom, hogy mennnyire fontos a civilek számára megtatálni azokat a pontokat, amelyek érdekei a helyi önkormányzatnak, vagy egyes vállakozóknak.
|
|
Ilike kérdezte:
A foglalkoztatási célú civil szervezetek száma és munkájának támogatása hogyan növelhető. Mit kell tenni ennek érdekében?
|
Válasz:
A rendszerváltás óta hazai és úniós támogatással több foglalkoztatási célú program indult: tranzit, újra dolgozom, stb. Ezek a programok azonban, bár sikeresek voltak, nem kerültek országos elterjesztésre. Az ellenérvek között megtalálhatók jogos aggodalmak, illetve a fiskális szemlélet egyaránt. Leginkább ellenérvként azt hozták fel, hogy ezek a programok drágák. Legtöbbször nem vizsgálták, hogy az adott célcsoport számára mennyire hatékonyak. A pénzhiány miatt megfigyelhető a fajlagos kölségek csökkenése: HEFOP 2.3.1: 3 millió/fő; TÁMOP 1.4.1: 2 millió/fő. Itt sincs más megoldás, mint a civil összefogás és lobbizás. Ebben az országos ernyőszervezetnek kell többet tenni.
|
|
Alina kérdezte:
nem lehetne-e lobbizni annak érdekében, hogy a pályázatíró civil szervezetek elmondhassák véleményüket a kitöltendő EU-s adatlap használhatóságával kapcsolatban? (információtartalom, karakterszám stb.)
|
Válasz:
De igen! Javaslom minden szervezetnek, hogy a Védőháló programirodának küldje el javaslatait, észervételeit. Személyesen vállakozom arra, hogy ezeket összegyűjtve eljuttatom az NFÜ-höz. Természetesen a befogadást nem tudom garantálni. Sajnos a magyar bürokrácia rátesz egy lapáttal az EU-s követelményekre.
|
|
Alina kérdezte:
Előző kérdésemhez még annyit tennék hozzá, hogy pl: az adatlapok karakterszáma nem teszi lehetővé, hogy a pályázni kívánt szakmai program megfelelő indokoltsággal kerüljön be a pályázati adatlapba, a kitöltő programok szintén. Az elszámoláshoz, PEJ-hez használt elektronikus felületek is rengeteg hibákat hordoznak.
|
Válasz:
A probléma általam is ismert. Ami a karakterszámokat illeti meg kell tanulnunk röviden és tömören fogalmazni, illetve a pályázatokhoz mellékletként csatolni amit szükségesnek ítélünk. Ezeket a gondokat is kérem konkrétan írjátok meg a programirodának, hogy azt továbbb tudjuk vinni.
|
|
József kérdezte:
Hány foglalkoztatási célú civil szervezet csatlakozott a Védőháló projekthez?
|
Válasz:
A pályázatban eredetileg azt terveztük, hogy régiónként 15 és Budapestről 20 szervezetet vonunk be a programba. Terveinket többé-kevésbé sikerült megvalósítani: 122 szervezet csatlakozott a programhoz. Sajnos a csatlakozó szervezetek eloszlása nem egyenletes. Vannak megyék ahonnét többen, míg más megyékből kevesebben vesznek részt a programban.
|
|
József kérdezte:
Mi a véleményük arról, hogy az EU-s foglalkoztatási célú pályázatok beadási határideje szinte mindig eltolódik, mondva csinált indokokkal? Ez befolyásolja a bírálati időt, a projekt kezdési időpontját és magát a munkidőbeosztást is. Pont tegnap tudtuk meg, hogy az 143A projekt beadási határideje 1 hónapot csúszik.
|
Válasz:
Sajnos ismétlődő problémáról van szó. Az okokat mi sem ismerjük. A magyar pályázati rendszer fogyatékosságai közé tartozik az említett probléma. A lebonyolító szervezetek az NFÜ-t okolják a késői döntésekért. Másrészt az elégtelen személyi felétételekre, (kicsi létszám) hivatkoznak. Jómagam többször fölvetettem konferenciákon ezeket a hiányosságokat: pl. nincs egymásra épülés a pályázatok időintervalluma és tartalmi követelményei között stb. Ígéretet is kaptam, hogy ezen változtatnak. Az eredmény lesújtó. Várhatóan a helyzet nem is változik meg addig amíg a központi pályázatokat nem váltja fel egy munkaügyi szervezet által történő közvetlen szolgáltatás vásárlás. Ehhez kellene a civil szervezetek munkaügyi akkreditációja. Eredetileg 2008-ra tervezték úgy, hogy már 2009-ben működőképes lett volna. Mind a mai napig még el sem indult az a folyamat.
|
|
József kérdezte:
Lehetne többet tudni a civil szervezetek munkaügyi akkreditációjáról? Mi a célja, mi a lényege? Melyik szervezet akkreditál? Miben más, mint a FAT akkreditáció?
|
Válasz:
Tudomásunk szerint még nem alakult ki a végleges koncepció, közel 1 éve húzódik az elindítása. Ha pontos információnk lesz róla azt a honlapon közzé tesszük.
|
|
Vera kérdezte:
Hol tudom megnézni az önkormányzatok civil politikáját, stratégiáját? Ezek a civil politikák, stratégiák mit tartalmaznak?
|
Válasz:
Egyedül az illetékes önkormányzatnál, amennyiben van ilyen. Személyesen, vagy írásban forduljatok a település jegyzőjéhez.
|
|
Vera kérdezte:
Milyen önkormányzati támogatásokra tud pályázni egy civil szervezet?
|
Válasz:
Önkormányzatonként eltérő a lehetőség. Korábban gyakorlat volt, hogy az iparűzési adó 20 %-át felajánlhatták kötvetlenül civil szervezetek számára. Az utóbbi időben ez a gyakorlat megszűnőben van. Helyette az önkormányzatok különböző pályázati alapokat hoznak létre pl. oktatási,- kultúrális-, szociális, sport stb. Ezekre lehet pályázni. A pályázók száma általában sokszorosa a lehetőségnek. Az igazság az , hogy az önkormányzatok is forráshiánnnyal küzdenek és általában ezeket a pályázati lehetőségeket szűkítik. Néhány önkormányzat un. pályázatttámogató alapot létesített azzal a céllal, hogy az önkormányzat vagy a településen működő valamely más szervezet központi pályázatához, az önrész biztosításához nyújt segítséget.
|
|
Vera kérdezte:
Hogyan lehet az önkormányzatokat érdekeltté tenni abban, hogy a civil szervezet együttműködési szándékában partner legyen?
|
Válasz:
Csak azzal amit már korábban is írtunk. Olyan tevékenységet kell kitalálni, amelyre társadalmi igény van és az önkormányzat nem tudja ezt a feladatot ellátni, ugyanakkor szerepel a törvényi kötelezetttségei között.
|
|
Vera kérdezte:
Mi a feladatuk a civil tanácsnokoknak? Ugyanolyan képviselettel rendelkeznek mint a civil referensek?
|
Válasz:
A civil tanácsnokok az önkormányzatok mellett működő munkaapparátus részei. Feladatuk a civil kapcsolatok erősítése, a civilek körében végzett munka koordinálása. Megítélésem szerint Ők nem a civil szervezete képviselői. A település civil szervezetei hozzanak létre egy koordinációs tanácsot és annak vezetője legyen a képviselő.
|
|
Ilike kérdezte:
A civil szervezetek egy részének nincs önkormányzati folyamatos támogatottsága. Mit tegyenek ? Milyen módszer a sikeres ?
|
Válasz:
Egy önkormányzatnak előírni azt a kötelezettséget, hogy a civil szervezeteket anyagilag támogassa, nem lehet. A civil szervezeteknek kell úgy dolgozni, hogy meggyőzzék az önkormányzatok vezetőit és a testületi tagokat arról, hogy a szervezet támogatásra méltó. Ehhhez kell az, hogy olyan feladatot vállajlon fel, ami a településen az emberek által ígényelt és támogatott.
|