|
Kertész István kérdezte:
A helyi érdekvédelem, milyen kapcsolódási pontokon tud illeszkedni a TÁMOP 2.5.1 "Védőháló" projekthez?
|
Válasz:
amennyiben csatlakozni kíván a védőháló programhoz, vegye fel a kapcsolatot a programirodával.
A programiroda megállapodást köt a szervezettel és azt követően a szervezet képviselőit rendszeresen tájékoztatja a fejleményekről, új információkról és továbbá meghívja a különböző rendezvényekre. a program weboldala (www.orszagosvedohalo.hu) mindenki számára elérhető, ezen rendszeresen megjelennek olyan dokumentumok, tanulmányok, információk stb. amelyek a szervezet számára hasznosak lehetnek, és valamennyi szervezet közzéteheti észrevételeit véleményét.
Amennyiben több szervezetet érintő kérdés vetődik fel azokat a programiroda összegyűjti és továbbítja az illetékes állami stb. szervek felé.
|
|
Tibor kérdezte:
Lát-e reális esélyt arra, hogy a klaszterek érdekvédelmi tevékenységet is el tudnak majd látni?
|
Válasz:
A civil érdekvédelem jelenleg képlékeny állapotban van. A civil szervezetek és ezek különböző szintű szervei egyaránt erősen heterogén jellegűek. Hiányzik ezen országos, regionális szervezetek összefogása, együttműködése. A foglalkoztatási célú szervezetek 5 évvel ezelőtt kialakították a Civil Foglakoztatási Műhelyt, amely 2005-08 között nagyon hatékonyan védte a HEFOP programokban résztvevő szervezetek érdekeit. A GORDIUSZ program keretében sikerült összegyűjteni a HEFOP programokkal kapcsolatos gondokat és javaslatokat. Ennek eredményeképpen valamelyest egyszerűsödött a pályázati rendszer, a négyablakos ellenőrzés helyett egyablakos rendszer került kialakításra és 2005-ben sok civil szervezet életét mentette meg, hogy sikerült az előlegek folyósításával stb. gyorsítást elérni. A foglakoztatási minisztérum mellett 2007-ben létrejött a Konzultatív Tanács, azzal a céllal, hogy a minisztérium a civilekkel kapcsolatos elképzeléseit véleményezze. Ezek a kezdeményezések az utóbbi másfél évben különböző okok miatt akadozva működnek. Én úgy látom, hogy a civil érdekvédelem érdekében erőteljesebb összefogásra, együttműködésre lenne szükség minden szinten. Valószínű, hogy ez csak hosszabb idő alatt kisebb-nagyobb lépésekkel teremthető meg. Minden ilyen kezdeményezésnek van értelme, a lehető legrosszabb, ha nem csinálunk semmmit.Tehát hiszek abban, hogy mindenfajta érdekképviseleti kezdeményezésnek van értelme. A civileknek folyamatosan tágítani kell az érdekvédelmi mozgásteret, ehhez megfelelő civil módszerek állnak rendelkezésre az aláírásgyűjtéstől a demonstrációig.
|
|
Hilda kérdezte:
Milyen gyakorlati haszna van a civil szervezetek számára a foglalkoztatási paktumoknak?
|
Válasz:
A paktumokhoz való csatlakozás legfontosabb haszna a civil szerevezetek esetében, hogy rendszeres munkakapcsolatba kerülhetnek a térség foglalkoztatáspolitikát meghatározó szerevzeteivel.
|
|
Zsó kérdezte:
Van-e információja a Civil kamara jelenlegi állapotáról? Mikorra várható, hogy ebbe a civilek ténylegesen bekapcsolódhatnak? És Ön szerint mi lesz a szerepe ennek a civil kamarának?
|
Válasz:
A civil kamara elképzelések beleillenek abba a folyamatba, amit a korábbi kérdés kapcsán mondtam. A civileknek keresni kell a hatékonyabbb érdekvédelem szervezeti kereteit és munkamódszereit. Jelenleg az Európa Ház keretében folynak a cilvil kamara előkészületei. A nagy kérdés, hogyan lehet ezt a nagyszámú magyarországi civilszervzetek eltérő érdekeit összeegyzetetni, ütköztetni és végül képviselni. A gyakorlat fogja majd bizonyítani az elképzelés életképességét.
|
|
szőke kérdezte:
A "Védőháló" projekt hogy tud kapcsolódni a kistérségi szakmai érdekvédelemhez?
A szociális szektor foglalkoztatási anomáliáit a védőháló érdekegyeztetéssel felvállalja-e? Elsősorban a megváltozott munkaképességüek védelmére gondolok!!!!
|
Válasz:
A Védőháló projekt a hatékonyabbb érdekvédelmi munkában egy kezdeményezés. Célja, hogy összefogja a Hálóhoz kapcsolódó szervezetek munkáját, információval segítse munkájukat, tudásbővítést stb. szervezzenképviselőik részére. A szervezetekre alapozva kívánja a projekt kidolgozni a különböző színtű érdekvédelem lehetőségeit és módszereit. Ebbe beletartozik a megváltozott munkaképességűek problémája is. Sajnos arra nem lehet számítani, hogy a kormányzati szervek a VÉDŐHÁLÓT egyetértési joggal kezeljék, viszont javaslattevő szerepe korlátlan. Tehát mondjátok el javaslataitokat, mi ezeket összegezzük és továbbítjuk az illetékesek felé.
|
|
Zsó kérdezte:
Kistérségi szinten hogyan kapcsolódhat be egy civil szervezet a döntéshozásba? Mik azok a fórumok, ahol érdemes megjelenni?
|
Válasz:
Javaslom, tanulmányozza át a projekt honlapján a 3. tananyagot, amelyben részletesen olvashat a kistérségi érdekvédelmi lehetőségekről.
|
|
toporka kérdezte:
A civelek némelyikénél igencsak tapasztalt szakemberek dolgoznak. "küldetésük " a munkanélkülivé vált emberek segítése, ezzel az állami munkaügyi szervek foglalkoznak "hivatalosan", de jóval csekélyebbb "szakmaisággal", mint a mi a civil szervezetekre jellemző. Kérdésem a védőháó dolgozik-e ennek mentén? véleményem szerint a jól tevékenykedő szervezetek nincsenek elismerve megbecsülve.... és most nem a az anyagiakra gondolok...
|
Válasz:
Mint az Országos Tranzitfoglalkozatási Egyesület elnöke egy évtizede küzdök azért, hogy a civil szervezetek nagyobb szerepet kapjanak a foglalkoztatás bővítésében. A tranzitfoglakoztatási programok is ezt a célt szolgálták. Sajnos a kormányzatok ezt a kérdést EU-s forrásból és pályázati rendszerrel kívánták kezelni. Ezáltal a tranzitprogramok ciklikussá váltak és egy részük elhalt. Jelenleg szó van arról, hogy a munkaügyi szervezet kialakítja a civil akkreditációs rendzserét és az ezen sikeresen átesett szervezetektől a munkaügyi szervek szolgáltatást vásárolnának. Ez az akkreditáció már erre az évre volt tervezve, a válság miatt azonban úgy tűnik elmarad. Ami a civilek szerepét és elismerését illeti egyetértek a felvetéssel. Többb országos fórumon tetttem szóvá, hogy a civil nem azt jelenti, hogy amatőr... Úgy látom, hogy a pénzhiány miatt érdekellentét van az állami-önkormányzati és a civilszféra között. Az előbbiek abban érdekeltek, hogy saját rendszerüket (munkatársaikat) megőrizzék. Hogy ebben mikor lesz változás nem tudom.
Valamennyi szervezet számára ajánlom: találjunk ki olyan szükségleteket kielégítő programokat, amelyeket csak a civilek tudnak végezni.
|
|
Tekla kérdezte:
Mennyire változik a civil érdekképviseleti rendszer a különböző politikai változásokkal? Tehát érdemes-e néhány hónappal az országos és helyi választások előtt érdekképvislettel foglalkozni, vagy úgyis minden elölről kezdődik, ha feláll az új vezetés?Vagy azért vannak állandó rendszerek, amelyek függetlenek ettől?
|
Válasz:
Úgy érzem a civilszféra többsége politika semleges, ezért érdemes bármikor kezdeményezni az ügy érdekében. Ha várunk még inkább hátrányba kerülünk. A választások előtt jó lenne, ha a civilszféra megfogalmazná követeléseit és a szavazásnál ennek függvényében nyilvánítana véleményt. Fontos viszont, hogy necsak pénzben gondolkodjunk! Valószínű ebből a jövőben sem lesz több.
|
|
László kérdezte:
Hogyan képes az érdekvédelemnek eleget tenni az önök kezdeményezése? Kikkel állnak kapcsolatban?
Milyen garanciát nyújtanak a tagok számára, mert nem csak a statisztikai adatokat szeretnénk javítani a csatlakozásunkkal? Egy több ezer civil szervezetet magába foglaló kezdeményezésnek van értelme, így már lehet tárgyalni. Mi a véleménye erről?
|
Válasz:
A védőháló programban 122 foglakoztatás célú szervezet vesz részt. A programot támogatja az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal, továbbá kapcsolatban vagyunk a Szociális és Munkaügyi minisztériummal, az NFÜ-vel és az ESZA kht-val. Garanciát nyújtani ez a hálózat sem tud, hiszen a döntéshozó szerveken múlik , hogy javaslatainkat, észrevételeinket mennyire veszik figyelembe. Egyetértek a civil szervezetek összefogásának szükségességével, mi a foglalkoztatási célú szervezeteket igyekszünk összefognni. A több ezer szervezetet magába tömörítő összefogásnak az eltérő érdekek miatt számtalan akadálya van,. A civil kamarai kezdeményezés ebbe az irányba mutat. A mi programunk lehet, hogy kicsi, de mégis valamivel próbálkozunk. Úgy gondolom, hogy ez is méltánylandó.
|
|
Lovász Zoltán kérdezte:
Egy vidéki civilszervezet a saját hangját hol tudná leginkább hallatni? Elég sok érdekvédelmi hálózat alakul/alakult már ki. Sajnos én már rendszert sem látok bennük. Ön szerint melyik az a működő szerv, amelyhez érdemes még csatlakozni, és ahol a véleményünket is meghallgatják olykor olykor?
|
Válasz:
Egyetértek a felvetővel, ami a hálózatok össze-visszaságát illeti. Miután ezeket a programokat is pályázati forrásokból támogatják, ahány projektötlet nyer annyi hálózat jön létre. Ezek gyakran egymással párhuzamosan működnek, elaprózott és elégtelen anyagi feltételek között. Ez is oka, hogy nincs országos civil összefogás. Mi egy évtizede próbáljuk a foglalkoztatási célú civil szervezeteket összefogni. Korábbi programjaink voltak: szakmai támogató rendszer (SZTR), EU háló, EU trend, stb. Úgy tűnik, hogy a védőháló programunknak lesz folytatása, amely "segítő háló" címmel 3 évre kapott az OFA-tól támogatást. Ezzel talán sikerül a foglalkoztatási célú hálózatot stabilizálni, ezáltal az érdekvédelmet hatékonyabbá tenni. Egy civil szervezet számára korlátlan lehetőségek vannak, hogy hangját halalassa. Elmondhatja véleményét a különböző az internetes fórumokon, levelet írhat állami-önkormányzati szerveknek, sajtótájékoztatót tarthat... , hogy csak néhányat említsek. A lehető legrosszabb, ha úgy gondolja szervezet, hogy nincs értelme a véleménynyilvánításnak. Az érdekvédelem és érdekképviselet folyamatos küzdelmet jelent, hiszen az érdekek ütköztetése és képviselete ezt jelenti.
|
|
Zsó kérdezte:
Elolvastam a kistérségekre vonatkozó tananyagot, de nem derült ki számomra egyértelműen, hogy kistérségi szinten melyek azok a fő döntéshozó fórumok, ahol szerepe lehetne a civil érdekvédelemnek.
|
Válasz:
tehát: a fő döntéshozó fórum: a Kistérségi Civil Egyeztető Fórum, lenne, ha működne- egy felmérés alapján gyaqkorlatilag szinte sehol sem működik....... Állandó meghívott a Többcélú Kistérségi Társulási Tanács ülésein.
A honlapra felteszünk a napokban egy részletes anyagot erről az érdekképviseleti formáról, illetve egy anyagot arról a kutatásról, amely ennek a hatásfokát vizsgálja.
|
|
José Manuel de Costa kérdezte:
Ön szerint a saját létük pályázati pénzből való finanszírozására törekedő (és kizárólag erre pályázó) civil szervezetek, és a valódi, értékes munkát végző szervezetek közti különbségtétel megjelenik-e majd valaha kormányzati szinten?
|
Válasz:
Jelenleg még nem , de bízom abban , hogy egyszer majd érvényesül. Az a tapasztalat, hogy az elmúlt 15 évben azok a civil szervezetek tudtak fenn maradni, akik olyan szolgáltatást tudtak kitalálni, amelyre a településen vagy a térségben szükség volt, és azokat sikeresen meg tudták valósítani. A társadalomnak előbb-utóbb érdeke lesz, hogy azokat a civileket támogassa, akik ilyen jellegű munkát tudnak végezni. Sajnos jelenleg az NCA pénzek elosztásánál is az egyenlősdi elv érvényesül. Fogjunk össze, hogy ez a gyakorlat megváltozzon.
|
|
Linett kérdezte:
Ön szerint mitől függ, hogy egy településen milyen együttműködés alakul ki a civil szervezetek és az önkormányzat között? Számos jó tapasztalatról hallottam, ugyanakkor a mi városunkban szinte egyáltalán nem működik a civilekkel való párbeszéd? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ez megváltozzon?
|
Válasz:
A kérdés összetett problémát takar. Egyrészt függ attól, hogy az önkormányzat milyen ellátási kötelezettségekkel bír, ehhez milyen saját szervezete van. Nyilvánvaló, hogy egy önkormányzat csak akkor igényli a civil szervezetek közreműködését, ha valamely feladatot saját maga nem tud ellátni. Őszintén meg kell mondani, hogy ma az önkormányzatok pénzhiánnyal küzdenek és saját intézményeik életbentartásával vannak elfoglalva. Erre a kérdésre is igaz, hogy a civil szervezet találjon ki olyan feladatot, amire az adott településen szükség van, jelenleg senki nem látja el és vállalkozzon ilyen ellátatlan feladat megszervezésére. A másik oldal az emberi kapcsolatok oldala, tapasztalat, hogy a kapcsolat az adott önkormányzat vezetőinek és civilszervezetek képviselőinek kapcsolatán is múlik. A civilszervezet próbálja meggyőzni a polgármestert, az önkormányzati képviselőket, hogy érdemes szervezetüket támogatni, mert ezzel az önkkormányzatok ellátási feladatait segíti.
|
|
José Manuel de Costa kérdezte:
Bice33: Kis településen Szabolcsban lévő civil szervezeteknek, melyek eddig alacsony eséllyel pályáztak milyen konkrét segítséget tud nyújtani ez a projekt?
|
Válasz:
Ennek programnak a célja a jelenlegi elégtelen érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység hatékonyabbá tétele. A korábbi években a hálózati munkában szerepelt pályázatírói képzés. E program keretében anyagiak hiánya miattt ilyenre nem kerül sor. Tudunk viszont konkrét helyztekben tanácsot adni, olyan sikeres szervezetekkel való kapcsolat építésben közreműködni, amel y segítheti a jelenleg pályázati tapasztalattal még nem rendelkező szervezetek munkáját. Konkrét kéréssel forduljatok a programirodához.
|
|
Balu kérdezte:
5000 fős településen ahol a civil szervezetek jelenléte kicsi, van -e lehetőség arra, hogy az önkormányzat is bekapcsolódjon ilyen jellegű kezdeményezésekbe? Hogyan lehet megerősíteni a civil szervezeteket a településen, ill. felkészíteni Uniós projektek sikeres megírására, és megvalósítására? Hogyan tudják a finanszírozási problémákat elkerülni, hiszen saját tőkéjük minimális?
|
Válasz:
Az 5000 fős települések egyes megyékben nagynak más megyében kicsinek számítanak. Az önkormányzatok pályázati lehetőségei még szélesebbek mint a civil szervezeteké. A gondot legfeljebb az jelentheti, hogy az önkormányzat sem rendelkezik pályázatírói tapasztalattal. Továbbá gond az is , hogy az önkrmányzatok többsége anyagi gondokkal küzd, ezáltal nem tudja biztosítani a pályázati önrészt és nem tudja támogatni a civil szervezeteket sem. Viszont egy 5000 -es településen valószínű széles társadalmi összefogásra is lehetőség nyílik. ( vállakozók intézmények stb.) Egy ilyen összefogást felvállalhatnak a civilek és ez a szervezet fejlődésével is együtt járhat. Várhatóan a következő időszakban nem lesz több pályázati forrás, mivel bizonyos TÁMOP programok kifutóban vannak. Viszont az Út a munkához programra a jövőben több pénzt szán a kormányzat. Az önkormányzatok erre pályázhatnak, a civil szervezetek pedig e programhoz kapcsolódva vegyenek részt a munkanélküliek társadalmi, munkaerőpiaci reintegrációjában. Olyan pénzosztásra, amely a civil szervezetek szervezeti megerősítését célozná - a válság miatt - kevés esélyt látok.
|
|
Füredi Tibor kérdezte:
Ön szerint lehetséges e egy országos szintű érdekvédelmi fórum létrejötte, mely a civil szervezetek érdekképviseletét látná el?
|
Válasz:
Kérdés, hogy mely civil szerbvezetekét? A civil szféra megehetősen jól strukturált, az érdekvédelem tekintetében nagy eltérések vannak. A mi projektünk a foglalokoztatási célú civilek érdekképviseletét célozza meg, és szeretnén létrehozni egy országos érdekvédelmi rendszert, fórumot, vagy hívhatjuk bárhogy..... igen szerintem lehetséges, ha minél többen azt gondolják, hogy igen...
|